🇭🇺 #metapropaganda — Nyílt levél Német Szilvinek

Kedves Német Szilvi!

Józan eszem és nyugalmam, valamint az emberekbe vetett hitem megőrzése okán igyekszem kerülni -- nem csak -- a magyar “sajtó” által előállított nemistudommineknevezzemmiknek a fogyasztását. Erre igencsak jó okom van, ha morbid kíváncsiságból mégis ezek tanulmányozására vetemedtem az utóbbi években nem egy, nem kettő, nem három és nem négy esetben azt tapasztaltam, hogy ezen produktomok tartalma a valósággal még köszönő viszonyban sincs. És ezek csak azok melyeknek a dokumentálására vettem az időt és a fáradtságot.

A saját magam által saját lelki békém érdekében saját magamra kivetett hírzárlatnak egy kiskapuja van: néhanapján engedélyezem magamnak hogy mintát vegyek a “hírekből”, hogy lássam esetleg csökkent-e a böszmeség mértéke és a közügyek iránt alapvetően érdeklődő egységsugarú világ- és állampolgárként visszatérhetek-e az időzőjelek nélküli sajtótermékek rendszeres tallózásához. Röviden: még nem. Erről a Te A RUSSIA TODAY PROPAGANDÁJA HÁBORÍTATLANUL TERJED A MAGYAR KORMÁNYPÁRTI ÉS SZÉLSŐSÉGES OLDALAKON címmel a lakmusz.hu-n elkövetett “tényellenőrzésed” győzött meg.

Szóhalmazod majd minden bekezdésével és általános mondanivalójával is komoly problémáim vannak. Mitöbb ezek sajnos nem szubjektív fenntartások, hanem -- feltéve a nem létező klasszikus újságíró kalapomat mely kötelez hogy a személyes véleményemet és meggyőződésemet figyelmen kívül hagyva semleges szempontból tájéloztassam a nagyérdeműt -- szarvas objektív, érvelési és szakmai hibák.

És akkor in medias res bele is csapnék ezek taglalásába, ahogy Te is teszed a hibák halmozását már a tényellenőrzésed összefoglalójában. Hogyaszongya:

Bár az orosz állami tévét az EU-ban már betiltották, legutóbb a Vadhajtások és a Szent Korona Rádió is szemlézte egy anyagukat. Ebben egy korábban pedofíliáért elítélt elemző beszélt arról, hogy a bucsai mészárlást nem is az oroszok követték el.

• [Nem létező újságíró kalapom le] Vérfagyasztónak találom hogy médiakutatóként az írásod alapján rendjénvalónak tartod hogy az EU-ban csak az oroszországival összemérhető cenzúraval sújtottak több orosz sajtóterméket. Bár úgy vélem ezt manapság nem népszerű elismerni én a háború kitörése után, de még a drákói betiltás előtt kíváncsiságból megtekintettem a Russia Today pár, a YouTube-on akkor még elérhető videóját. Ezek akár az orosz propaganda részei voltak, akár nem, nyújtottak segítséget a háború mondott vagy valós okainak megértésében. Most már nem nyújtanak. Ez szerintem baj. Nagy, nem kicsi.
  Ha esetleg olvasnád ezt: Bár mérhetetlenül ostobának és károsnak tartom azt amit ebben az írásodban műveltél, nagyon fontosnak tartom hogy ezt megtehetted és ugyan így felemelném a szavam ha tudomásomra jutna hogy Téged, a Te véleményedet cenzúrázná valaki, még akkor is ha messzemenően nem értek egyet vele. Szólj ha ilyen helyzetbe kerülnél, itt és most ünnepélyesen megígérem hogy szerény eszközeimmel protestálni fogok hogy bármikor és bárhol publikálhasd a mondanivalódat. [Kalap fel]

• Ne kerülgessük mint macska a forró kását, az elemző előéletét már az írásod elején, az összefoglalóban szóba hozva karaktergyilkolsz. Te is tudod meg én is hogy ezt érvek helyett, érzelmi manipulációként a mondanivalód alátámasztására teszed. A pedofília a világ talán egyik legnagyobb és legmegvetendőbb bűne amit egy ember elkövethet, de az elemző által az adott kérdésben mondottak igazságtartalmához az égegyadta világon semmi köze.

• Ettől nem függetlenül argumentum ad hominem érvelési hibát követsz el: az érvelőt támadod, nem az érvét. Ez egy társasági beszélgetésben is goromba dolog, újságíróként vagy tényellenőrként pedig egész egyszerűen elfogadhatatlan.

Pár bekezdéssel lejjebb:

A cikk Scott Ritter volt ENSZ-fegyverellenőr és televíziós kommentátor bucsai eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatát foglalja össze magyar nyelven. Ritter az orosz állami televíziós csatorna, az Russia Today (RT) meghívott szakértőjeként beszélt arról, hogy szerinte az oroszok tiszteletben tartják az ukrán lakosságot, a civilek ellen elkövetett merényletekért pedig nem az orosz haderő, hanem az ukrán nemzeti rendőrség felelős.

Ez azonban az orosz narratívát tükröző vélemény, amelyet nem támasztanak alá bizonyítékok.

• A polgári áldozatokat bemutató megrázó és kegyetlen képsorok ellenére egyszerűen nem telt el elég idő és nem volt független helyszíni vizsgálat hogy a világ ítéletet mondhasson arról, hogy az orosz hadsereg hogyan kezelte az ukrán lakosságot. Az interneten keringő videók alapján minden józan ember első érzelmi reakciója az, hogy kegyetlenül. Ennek ellenére hatalmas hiba lenne ebből azt az egyértelmű következtetést levonni hogy az orosz hadsereg nap mint nap, rendszeresen emberiség ellenes bűntetteket követ el. Nem lehet azt mondani hogy nem, mint ahogy azt sem hogy igen. Szembe kell nézni a valósággal és el kell ismerni azt a tényt, hogy nem tudjuk.

• Referenciaként pár adat. Ukrajna lakossága nagyságrendileg 40 millió ember. Az ENSZ szerint április 3-ig a háborúnak 3 455 civil áldozata volt, ebből 1 417 halott, 2 038 sebesült (Ukraine: civilian casualty update 3 April 2022, OFFICE OF THE HIGH COMMISSIONER FOR HUMAN RIGHTS). A Johns Hopkins Coronavirus Resource Center szerint a COVID-19 eddig 112 459 ukrán áldozatott szedett (Ukraine - COVID-19 Overview - Johns Hopkins). Az egyik egy háború, a másik egy vírus. Bár messzemenő következtetés csak ezekből a számokból nem vonható le, de szemet szúró az áldozatok közötti több nagyságrendnyi különbség és álátámasztani látszik azt az álláspontot, hogy bár minden ember halála egy világtragédia, tömeges mészárlás, esetleg népirtás nem folyik Ukrajnában.

• Bár a háborúban álló felek álláspontját ismerjük, még nem tudjuk, nem tudhatjuk hogy mi történt Bucsában. Csak remélni merhetjük hogy valaha is megtudjuk. Fontos lenne megismerni az igazságot, akármi is történt ott hatalmas leckét tanulhatnánk belőle saját emberségünkből. Egyik oldalon sem ez lenne az első eset hogy az emberi szenvedést és életeket használnának fel propaganda célokra. Mivel az orosz példákkal Dunát lehetne rekeszteni én egy ukrán példát hoznék fel.
  
  2022. február 25.:
  ”Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban elmondta, hogy a Kígyó-szigetet őrző határőrök egytől egyig meghaltak, miután megtagadták egy orosz hadihajónak, hogy megadják magukat.”
  Telex: Ukrajna hősei címet kapnak a Kígyó-sziget határőrei, akik meghaltak, miután nem adták meg magukat
  https://telex.hu/kulfold/2022/02/25/ukrajna-kigyo-sziget-hos
  
  2022. február 28.:
  ”A BBC az ukrán haditengerészetet idézve azt állítja, hogy nem halt meg a Kígyó-szigetet védő 13 ukrán katona, hanem orosz fogságba esett.”
  Telex: Az ukrán haditengerészet megerősítette, mégis életben vannak a kígyó-szigeti ellenállók
  https://telex.hu/kulfold/2022/02/28/az-orosz-bbc-szerint-eletben-vannak-a-kigyo-szigeti-ellenallok
  
  Ezek fényében akkor most a Telexet és Zelenszkijt is cenzúrázni kéne mert valótlanságot állítottak, hamis információt terjesztettek? A cikked logikája és az abban kifejtett álláspontod szerint igen.

• Arra az állításodra, hogy “Ez azonban az orosz narratívát tükröző vélemény, amelyet nem támasztanak alá bizonyítékok” azzal kontrázok, hogy a bucsai mészárlás azonban az ukrán narratívát tükröző vélemény, amelyet nem támasztanak alá bizonyítékok. Patt. Jelenleg tényellenőrizhetetlen. A szó valódi értelmében is, meg abban is ahogy a Lakmusz egy tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőség.
  Egy csúnya képzavarral élve adjuk meg egy mészárlásnak azt a tiszteletet, hogy megvárjuk egy független vizsgálat erdményét és ne sértsük meg egymást azzal hogy a Lakmusz és a hozzá hasonló tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőségek által állítottakat perdöntő bizonyítéknak tekintjük.

Nem akarván a teljes írásod idézni az alábbi részlettel illusztrálnám mondanivalóm következő és egyben utolsó pontját:

A videómegosztókon és a közösségi médiában ugyanis nemcsak a hivatalos állami csatornák keresnek közönséget a Kreml-párti háborús híreknek, hanem a tiltásukkal a helyükbe lépő, nehezebben beazonosítható “harmadik felek” is. Az ismeretlen felhasználók kiszűrése pedig lényegesen több erőforrást igényel. Még a piacvezető cégeknek ez a rendelkezésére állna, mégis visszatérő kritikaként fogalmazódik meg velük szemben, hogy ígéreteikkel ellentétben nem lépnek fel a káros tartalmakkal szemben kellő hatékonysággal vagy időben.

Megelőlegezem hogy inkább tudatlanságból mint tudatosan, de az megvan hogy itt -- és nem csak az idézett részben, hanem az egész írásoddal -- nem csak hogy nem tényellenőrzöl, nem csak hogy újságírás helyett politikai aktivistáskodsz, hanem még az én felszínes történelmi ismereteim szerint is, valamint egy kis utánajárással bárki által beláthatóan fasiszta propagandát folytatsz? Ezt nem hatásvadászatból írom és nem tartom túlzásnak. Írásodban végig a mellett érvelsz, illetve arról panaszkodsz, hogy magánvállalkozásoknak hatékonyabban kéne fellépniük az állam érdekeinek védelmében. Az érthetőség kedvéért kicsit átfogalmaza: magáncégeknek kéne elvégezniük az állam piszkos munkáját. Félretéve a fasiszta szó érzelmi töltetét és Téged személyesen nem vádolva ezzel, csak az írásod mondanivalójának lényegét ammennyire csak tőlem telik objektíven megítélve a fasiszta rendszerek egyik ismérve mellett foglalsz állást. Idő és hely hiányában csak két példával illusztrálnám állításomat.

A Wikipedia szerint:

A fasiszta országok gazdaságának egyik alapvető jellemzője a dirigizmus,[4] azaz egy olyan gazdasági rendszer, amelyben az állam igen erős irányító szerepet játszik és lényegében a felügyelete alá vonja a termelést és az erőforrások elosztását. Általánosságban véve a fasiszta országok gazdasága, kivéve egyes államosított iparágakat, a magántulajdonon alapult és kapitalista vonásokat mutatott, de még a magántulajdonú vállalatok is nagymértékben függtek az államtól.[5]

Forrás: Fasiszta gazdaságpolitika – Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fasiszta_gazdaságpolitika

Az információt erőforrásnak tekintve a fenti idézettel ott is vagyunk ahol nem szertnénk lenni.

Nem akarván túlságosan sulykolni a fasiszta tematikát a másik példám a szóban forgó háborúval kapcsolatos. Írásod alapján azt szeretnéd, hogy Európában, illetve az egész világon olyan szintű legyen a cenzúra mint amilyen most Oroszországban. A sors és annak furcsa fintora.

A fentebb említett hírzárlatom miatt nem tudom hogy az általad szélsőségesnek bélyegzett sajtóorgánumok milyen szélsőséges álláspontokat képviselnek, de az eddig általad és általam leírtakból én azt a következtetést vagyok kénytelen levonni, hogy a Te szóban forgó műved nagyon szélsőséges. Nem cenzúrázandó, nem betiltandó, csak szélsőséges. Nem Te, hanem amit leírtál. Szerintem. Én is leírtam.
Azt azért hozzá kell tennem hogy műved publikálása számomra a Lakmusz tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőségre -- jogosan vagy sem, se időm, se kedvem utánajárni -- rossz fényt vet.

Nem hittem hogy erre fog kanyarodni a mondókám, de ha már szóba került hogy ki, mit, hogy és miért tart szélsőségesnek felhívnám a figyelmedet a projekció néven ismert pszichológiai elhárító mechanizmusra:

Projekció

Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni. Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy az önmagunkban elfogadhatatlannak látott dolgokat elrejtsük, de közben kifejezésre juthatnak ezek a tartalmak. Erre példa lehet, amikor egy házas asszony más férfi iránt érez vonzalmat, ezért párját gyanúsítja a csábítással.

A projekciónak két célja van. Az egyik az, hogy felszínre hozza az önsztönén vágyait, ezzel felszabadítva azt az energiát, amit az elfojtás felemésztene. Másik pedig az én védelme – a túl veszélyesnek mutatkozó érzelmek miatti szorongás csökkentésével.

Forrás: Elhárító mechanizmus – Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Elhárító_mechanizmus

Nekem rengeteget segített saját ügyes-bajos dolgaim feldolgozásában amikor megismertem ezt a fogalmat. Ezzel most nem személyeskedni akarok, csak amiről írunk az egy érzelmileg nagyon felkavaró dolog. Szerintem nem vagyok egyedül azzal az érzéssel hogy egyszerre szeretném elhinni hogy Bucsában mészárlás történt, mert ezzel a szomszédban zajló háború őrületét tematizálni tudnám a jó és a gonosz küzdelme mentén, másrészt nem szertném elhinni mert feldolgozhatatlannak tartom hogy ember emberrel ezt tudja tenni. Az okosok azt mondják hogy ilyen érzelmileg túlfűtott helyzetekben akcióba lépnek az említett tudattalan elhárító mechanizmusok, én meg elhiszem nekik, mert a fogalom ismeretében tapasztalom magamon.

Zárva soraimat elnézésedet szeretném kérni ha úgy érzed hogy túlságosan keményen fogalmaztam. Tettem ezt azért mert a történelem számtalanszor bizonyította, a cyberpunk szubkultúra pedig végletekig kielemzte hogy mi történik egy társadalommal ha egy olyan szintű információ koncentráció és kontroll irányába indul el amit az írásod szerint óhajtasz. Ennek soha, sehol, semmikor, semmilyen körülmények között, se a valóságban, se a képzelet világában nem volt jó vége. Nekem pedig van egy óvodás korú unokahúgom és unokaöcsém és nagyon nem szeretném ha nekik a Mátrix világában kéne leélni az életüket, ami az említett folyamatok egyetlen lehetséges kimenetele. Konkrétan ez a legrosszabb rémálmom. Ezért voltam kénytelen ebben a formában kifejteni a véleményemet.

Üdvözlettel,
Zim