🇭🇺 Ha a kupleráj nem megy...
Előszóként megemlíteném hogy megítélésem szerint kis hazánkban — és sajnos én úgy látom a világ nagy részén — nem az a baj hogy nincs sajtószabadság hanem hogy nincs sajtó. Ennek a gondolatnak a szellmében — vagy ellenére — hozzájárultam a Telex indulásához egy alapító támogatással. Hátha.
A napjainkban kötelező tisztelekör után...
Kinyitottam valamelyik nap a Telexet. Nem a bajt kerestem — bevallom szoktam — csak kíváncsi voltam hogy szerintük mit kéne tudnom a világ dolgairől. Összevissza kattintgatás és szkorollozgatás közben két Szlovákiával kapcsolatos híren akadt meg a szemem a főoldalon, egymás alatt, lásd jelen írás fejléce. Az egyik azt állítja hogy december 8-án 11:44-kor arrafelé minden nagyon szép és nagyon jó volt. A másik, szintén adott napi keltezéssel 20:54-kor már egy kicsit komorabban festi le az ott uralkodó állapotokat.
Az egyik lehetőség az, hogy december 8-án Szlovákiában 9 óra és 10 perc alatt eléggé bekeményített a fertőzés. Sose lehessen tudni ezeknél az exponenciálisan terjedő mizériáknál. A másik, hogy egy magát és céljait úgy meghatározó média vállalkozásnál — amely deklaráltan nem organikusan akar növekedni — hogy ők kapásból, tokkal, vonóval egy nagy szerkesztőséggel rendelkező komoly internetes újság nincs pénz, ember, igény vagy akarat arra hogy tegyenek valamit annak érdekében hogy legalább a főoldalukon ne mondjanak ellent saját maguknak.
Nem tudtam és különösebben nem is érdekelet hogy mi volt a nagy harci helyzet Szlovákiában december 8-án, de azt nem gondoltam volna hogy a Telex tanulmányozása után kevesebbet fogok tudni szomszédaink aznapi ügyes-bajos dolgairól. Meg kell emelnem a kalapom.
Na jó, bevallom kicsit mímelem a megdöbbenésem. A hírek, álhírek, tények, vélekedések vagy mittudoménmik fent ecsetelt konstellációja egyáltalán nem lepett meg. Félszemmel kísérve az alábbi embercsoport Indexnél elkövetett munkásságát és vállava hogy fel kell varrnom a kabátomra a korosztályista és/vagy sztereotipista skarlát betűt nem vártam mást. Nincs semmi okom feltételezni hogy ők mindegyszálig ne lennének a világ legjobb emberei de én úgy vagyok vele, hogy nem vagyok kíváncsi a Telexnél bitekbe vetett kollektív véleményükre a világ dolgairől.
Mondókám alátámasztására és puszta merő rosszmájúságból azért kiemelnék egy embert ebből a díszes kompániából. Ő az az “újságíró” aki újságírói ars poeticájában azt mondja hogy ő nem újságíró hanem politikai aktivista és aki úgy tálalja a mondanivalóját hogy arra még egy minden hájjal megkent TVs távgyógyító is elismerően csettintene.
Megint és még mindig Hofi mondta meg a tutit. [Keresem a linket a vonatkozó műsorára.]
