🇭🇺 A népirtás fokozhatja a feszültséget

ujgur-csimma.png

A mérleg egyik serpenyőjében az van, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények közé tartozó népirtást követ el Kína Hszincsiang tartományában az ott elő 10 milliós ujgur kisebbség ellen. Többek között milliós munkatáborokról, ujgurokat azonosító arcfelisemrő rendszerről, nők erőszakos sterilizálásáról, a bebörtönzöttek szervdonorként használatáról beszélünk. Számomra egyértelmű hogy a KKP célja a Kína területén elő ujgurok és egyéb kisebbségek teljes megsemmisítése.

A mérleg másik serpenyőjében az van, hogy egy ilyen bűnöket elkövető rezsimmel milyen diplomácia kapcsolatokat ápol egy adott ország, jelen esetben a kis bolygónkon fennálló hatalmi viszonyokat és nagyságrendeket figyelembe véve az Amerikai Egyesült Államok.

Az én értékrendem szerint ha egy állam politikai rendszeréről bebizonyosdik hogy népirtást művel akkor mérlegelésnek helye nincs, ezt el kell ítélni és az a minimum hogy minden diplomáciai eszközzel harcolni kell ellene.

Kedvenc Telexem kicsit másképp súlypontoz ebben a kérdésben. Kezdeném egy aprósággal. Már a cikk címe (“Népirtásnak nevezte a távozó amerikai külügyminiszter, amit Kína művel az ujgurokkal”) is félrevezető. Ha és amennyiben egy cikk címének utalnia kell és összefoglalnia ildomos a cikk témáját és lényegét és minden szónak súlya van akkor a “nevezte” helyett a “nyilvánította” szót kell használni. Nagy kettő az hogy egy leköszönő népképviselő mond valamit meg az hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan és formálisan népirtással vádol egy rezsimet. Merthogy itt a második történt és az a következménye hogy ennek hatására az amerikai állami gépezet elkezd őrölni aminek szoktak lenni diplomáciai, politikai, jogi és egyéb következményei. Lapzártámig a magyar sajtó még nem számolt be róla de a Biden kormányzat megerősítette a leköszönő amerikai külügyminiszter és ezzel az Amerikai Egyesült Államok hivatalos álláspontját a kérdésben.

Folytatnám azzal hogy ez lehet hogy szájízlés kérdése, lehet hogy az újságírói szakma társadalmi szerepének és fontosságának megítélése vagy csak morális beállítottság de én nem tudok gombot varrni nem csak arra hogy egy “újságíró”, hanem hogy egy ember hogyan képes egy négy (4) bekezdéses írásban a népirtást és pár technológia céget egy lapon taglalni.

Az ujgorok sorsa nem csak a felháborító, mélységesen megvetendő, nyomasztóan elszomorító és általam a XXI. században elképzelhetetlennek tartott népirtás miatt nyomja a lelkemet hanem mert magyarokként rokon nép vagyunk velük. Az illusztrációként használt kép például nem egy matyóhímzéses hanem egy ujgur esküvői csizma. Ismerik és kultúrájuk része Attila, a hun. “Az ujgur köztudatban minket Nyugatra vándorolt rokonként emlegetnek. Az egykori hun birodalom örökösei közül csak minket ismernek el leszármazottnak, a mongol törzseket nem.”

Úgy gondolom a magyar és nemzetközi sajtó, közvélemény, politika és diplomácia túl sokáig dugta a fejét a homokba a KKP ujgorokkal szembeni gyalázatos cselekedetivel kapcsolatban. Hosszú út vezet odáig hogy visszanyerjék a normális emberi élethez való jogukat és méltóságukat de remélem elindultunk ebbe az irányba. Mi, mint emberiség.

Previous
Previous

Citizen Obama

Next
Next

🇭🇺 Amerika Gyurcsánya